2011. május 9., hétfő

Stardust űrszonda and Aerogél *-*

Sziasztok...

Néztem a Spektrumot és egy tök jó adás ment épp. Egy űrszonda, pontosabban a StarDust expedícióját mutaták, ami 2007-ben (bár van, ahol 2006-ot írnak) teljesítette a feladatát tökéletesen. *-* ááhh...egyszerűen nagyon klassz volt, ahogy mutatták az egészet. *-*

"A Startdust űrszonda 1999.február 7-én indult, eredetileg a Wild-2 üstökös vizsgálatára. A küldetés érdekessége volt, hogy első alkalommal vett mintát egy üstökös kómájában lévő porszemekből, amelyeket aerogél nevű speciális mintagyűjtőjével fogott fel anélkül, hogy az apró szemcsék a gyors ütközés miatt elpárologtak volna. A lezárt kapszulát a szonda 2006. január 15-én a Föld légkörébe juttatta, amely végül simán földet ért. A kísérlet teljes sikernek bizonyult, több millió, üstököseredetű szemcsét találtak a mintagyűjtőben."

Forrás: www.origo.hu

"Széles körben elfogadott nézet szerint a földi élet keletkezését kozmikus hatások is segítették. Közülük is kiemelkednek a bolygónkra kezdetekben becsapódó üstökösmagok a bennük szállított H2O-van, valamint a kisbolygók, amelyek különféle szerves anyagokat juttattak a felszínre. Eddig az élet kialakulásához fontos aminosavakat, a fehérjemolekulák építőköveit csak kisbolygókban sikerült kimutatni - most végre egy üstökösmagban is nyomára akadtak."

Forrás: www.origo.hu

Egy pár link:




Stardust űrszonda illusztrált képe.

Az űrszondából kilött kapszula, mely a Földre hozta a "csillagport".

 Wild-2 üstökös

Mintagyűjtő aerogél

Képforrás: www.urvilag.hu

Na, és akkor most pár szót az Aerogélről. *-* Ahogy megláttam, teljesen beleszerettem. *-* Kell nekem ilyen, valakiii szerezen. *-* xD De csak milliómosok próbálkozanak, mert tudomásom szerint, nem olcsó egy ilyet szerezni. xDxD

Aerogél:

Az aerogél nagyon alacsony sűrűségű szilárd anyag, amely gélből származik, a folyékony komponenst gáznemű anyaggal cserélve ki. Az eddig ismert legalacsonyabb sűrűségű szilárd anyagnak tartják, amely számos különleges fizikai tulajdonsággal bír (péndául szigetelőként). Áttetsző volta és belső fénytörése miatt angolul nevezik fagyott füstnek (frozen smoke), szilárd füstnek (solid smoke), és kék füstnek (blue smoke) is, ezek a nevek magyar nyelvben nem terjedtek el (maga az aerogél is alig ismert). Bár külsőre tényleg olyan, mintha kék füstből vágtak volna ki egy darabot, érintésre a polisztirolhoz hasonlít.
Először Steven Kistler készített aerogélt 1931-ben, miután fogadott Charles Learneddel, hogy képes a zselében a folyadékot gázzal kicserélni, anélkül, hogy a zselé összeroskadna. Az első iylen gélek szilikagélek voltak. Azóta bebizonyosodott, hogy aerogélt számos különböző anyagból lehet készíteni. MÁr Kirstler a sziliciumon kivól alumíniummal, krómmal és ónnal is kisérletezett.
Amikor megérintik, az aerogél a könnyú, de szilárd hab érzetét kelti. Neve ellenére száraz, és fizikai tulajdonságai teljesen elütnek a gélekétől. Könnyű nyomás nem hagy rajta nyomot, erős nyomás azonban maradandó mélyedést képezhet rajta. Nagyon erős nyomásra struktúrája radilálisan reagál és az aerogél üvegként törik darabokra.
Ez utóbbi tulajdonsága ellenére az aerogél strukturálisan rednkivül erős és saját súlyának kétezerszeresét is képes megtartani. Ez dendritikus mikrostruktúrájának köszönhető, amelyben a 2-5 nanométer nagyságú gyűrű alakú részecskék csomókba tömörülnek, nagyon porózus, majdnem fraktális szerkezetet létrehozva, amelynek pórusai 100 nanométernél kisebbek.

 2,5 kilogrammos tégla 2,38 gramm tömegű aerogélen.

Peter Tsou aerogélt tart

 Aerogél


Na, mára ennyi lenne...
Köszi, ha elolvastad...
Szia...

1 megjegyzés:

  1. no entiendo un carajo pero el blog esta de la mas espectacular!!!!1 en especial la musica!!!!

    VálaszTörlés