2011. február 17., csütörtök

...

Sziasztok...

Úgy volt szüneteltettem kicsit az írást, de nincs semmihez sem kedvem, így gondoltam feljövök ide.

Annyi mindenen gondolkoztam ma... Vajon miért lettünk mi emberek? Erre mondhatnánk, hogy teljesítsünk valamit...de mit? és miért? Van egyáltalán értelme az életnek? Szerintem semmi...Nem értem :( Néha olyan nehéz valamit teljesíteni...és hiába küzdesz, már az összes erődet elhasználva...semmit sem ér...:( Miért vannak érzelmek? Mikor a legtöbbnek a jelentését sem ismerjük? :( Miért vannak szavak, mikor nem is tudjuk őket használni? Miért vannak kapcsolatok? Hisz egyszer úgyis mindennek vége...:( Miért bántjuk egymást? Attól jobb lesz a világ? :( Miért van szomorúság? Miért? Miért nem tudunk békében élni? :( Mert talán, akkor jobb lenne a világ? :( Miért van hazugság? Miért olyan nehéz az igazság? Miért nem gondolkoznak el az emberek, hogy mit tesznek mielőtt véghez vinnék? Miért van talpnyalás? Hisz minden ember egyaránt ember...:( Miért vannak gyilkosságok? Miért van erőszak? Miért van lopás? Miért szakadnak meg a barátságok? Miért nem néz senki magába? Miért nem? :( Olyan sok a miért...és semelyikre sincs válasz...:(

Írtam egy pár "verset"...

A vak lélek


Könnyek csordulnak végig arcomon, mikor rá gondolok.
Neki egy csepp könny se látszik arcán, hisz neki semmi sem fájhatott.
Szabadon választott fájdalmak közé kerültem ismét,
De egyet megtanultam: Sose higgye abban, hogy örökké szeretlek, és én vagyok tiéd.
*
Nem értem


Csak egy csókodra vágyom,
Csak egy érintésedre,
Mindent megtagadsz,
Akkor ezt is örökre.

Nem értem miért van ez,
Nem értem miért érzek így,
Nem értem miért nem adtam még fel,
Mikor a szívemben a fájdalom, kettéhasít.
*
Azt hittem...


Azt hittem, egy összetört szívet nem lehet újra összetörni,
Azt hittem, egy nyíltan hagyott sebet, nem lehet még jobban fájóvá tenni,
Azt hittem, az élet rejteget csodákat, csak ki kell érdemelni,
De rájöttem...
Szívet akárhányszor újra és újra össze lehet törni.
A sebből, mely már fáj, késsel égető fájdalmat előidézni,
Az élet rejteget csodákat, de nem biztos, hogy mindenki valaha is megérdemli.

Na ennyi lenne mára...
Köszönöm, ha elolvastad...
Sziasztok...

5 megjegyzés:

  1. Örülök, hogy írtál és remélem nincs nagy baj nálatok. :)

    A miért kérdések mindig ilyenek, nehéz megválaszolni őket.
    Én úgy gondolom, hogy élni igenis érdemes és az életért küzdeni kell, mert mindig van kiút és mindig van miért élni. Nem tudom megérteni azokat az embereket akik önkezűleg vetnek véget az életüknek, mert ezzel nem csak elmenekülnek a problémák elől hanem rengeteg embernek okoznak fájdalmat. Én soha nem tennék ilyet, tudom, hogy vár még valami rám amire érdemes várni és érte küzdeni.
    Ha már a miért kérdéseknél tartunk, nekem most a halálesetek körül forog állandóan az agyam.
    Tényleg rengeteg haláleset van mostanában, már körülöttem is. És amikor azt hallom, hogy egy 29 éves férfi halt meg leukémiában, maga mögött hagyva egy 2 éves gyereket, elgondolkozom azon, hogy vajon ezért érdemes e küzdeni?
    Érdemes e mindent beleadni az iskolában, a munkahelyen vagy bárhol, hogy minél sikeresebbek legyünk, minél feljebb kerüljünk a ranglétrán, hogy mindenünk meglegyen...
    És amikor mindenünk megvan, azt hisszük, hogy innentől kezdve csak boldogok lehetünk akkor jön egy baleset, egy betegség, egy picike kis hiba és minden kárba vész. És nem hagyunk hátra mást csak fájdalmat.
    Igazán nem értem, hogy ezért miért kellene ennyit küzdenünk...

    Na picit hosszú lett. ^^"

    A verseid meg továbbra is nagyon jók. :)

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Hát baj mindig van, mindenhol még ha kicsi is...
    És hát én is elszoktam ezen gondolkozni, hogy miért érdemes küzdeni és tenni a sikerért, mikor egy apróság miatt mindennek vége...Én is 3 és fél hónapja vesztettem el apukámat...:( És még most sem értem, hogy hogy történhetett ez pont vele meg...
    Köszönöm, hogy olvasod a blogomat, és a vers dicséretet is. ^^

    VálaszTörlés
  3. Részvétem apukád miatt. :( Hogyan történt? Remélem nem baj, hogy megkérdeztem.

    VálaszTörlés
  4. Gyönyörűek a verseid.
    Örülök, hogy ismerhetlek.
    Szeretettel.Magdi

    VálaszTörlés
  5. Dyna:
    Infartusa volt... :(

    Magdi:
    Köszönöm, bár van még bőven, min javítanom...

    VálaszTörlés