Sziasztok...
Meg van a második vizsgám is...:/ Szar lett...Már csak egy van, holnap a számviteli...Hát remélem az jobban sikerül majd...:S
Kiolvastam egy újabb fantasztikus könyv sorozat első kötetét...A Vámpír Akadémiát...és már el is kezdtem a 2. részét...nagyon jó könyv...mindenkinek ajánlom...aki imád olvasni...és imádja az ilyen vámpíros, fantasztikus könyveket...nem hagyhatja ki...
De ha már a könyveknél tartunk...Meg kell említenem a The host-ot, vagyis a magyar címén talán ismertebb A burkot...Istenem...ez a világ egyik legjobb könyve...és kicsit nézelődtem tegnap neten...és mit látnak szemeim?? :S Már készülődnek a film forgatás elkezdéséhez...még nincsenek meg a színészek, de a rajongók által feltöltött trailereket már meg lehet találni youtube-n és sok máshol is... Egyszerűen nem bírom ki addig... *izeg-mozog, a felgyülemlett adrenalintól* látnom kell....*-*
Találtam ma egy lélekbe ható történetet...T-T
Míg egy férfi új autóját fényezte ,a kisfia felvett egy követ és vonalakat karcolt az autó oldalára. Haragjában, a férfi megfogta a gyermek kezét és többször ráütött, nem ismerve fel, hogy a franciakulccsal üti. A kórházban a gyermek elveszítette az összes ujjait a többszörös törés miatt.
Mikor a gyermek meglátta az apját, szemében fájó tekintettel kérdezte:
- Apa,mikor fognak visszanőni az ujjaim?
Az apa felismerve tettének súlyát, szólni sem tudott.
Visszament az autójához és többször belerúgott. Saját cselekedeteitől feldúlva leült az autó elé és a karcolásokat nézte.
A gyermek azt írta:
"SZERETLEK APA!"
Erre csak azt tudom mondani...egy példa arra, hogy miért próbáljunk meg mindent higgadtan megoldani...Szegény gyermek...T-T Egy átgondolatlan cselekedet miatt...egy életre újak nélkül maradt...
Az egyik bejegyzésemben írtam, hogy az barátságnak két fontos eleme van...a tisztelet és a bizalom...
Ismét egy blogot említenék meg, ahol olvastam egy kis történetet...ahol két plüss állat beszélget, akik egymás mellett ülnek egy polcon. Egy maci és egy nyuszi. A lényege, hogy a nyuszi sose mondja a macinak, hogy szereti, de a maci hallani akarja, mert ő folyton a tudatára hozza ezt nyuszinak. Nyuszi erre sok kis győzködés után azt mondja, hogy jól van szeretlek...de macinak ez nem elég...azt akarja, hogy magától mondja ezt nyuszi, de akárhogy is mondja nyuszi, macinak még mindig nem felel meg...és azt vágja nyuszi fejéhez, hogy nem szereti...emiatt össze vesznek...és végül egymásnak hátat fordítva ülnek tovább egymás mellett...többet nem szólnak egymáshoz soha...Egyszer jön egy kislány...és elviszi a macit, és a nyuszi örök életére..amiatt szomorkodik, hogy nem mondta ki idejében, hogy...SZERETLEK
Nagyon szép ez a történet...és tanulságos is...
De szerintem, nem lett volna ilyen szomorú vége, ha maci nem annyira erőszakos...nyuszi szerette, és észre vehette volna a viselkedéséből ezt maci is...de nem...neki ez nem volt elég...:/
Azért hoztam ma ezt a történetet, mert a szereteten járt ma egész nap a fejem...hogy pontosan mi is ez a fogalom...És véleményem szerint...az a szeretet amit tettekkel mutatunk ki...
Összefoglaltam egy idézetbe:
Nem az a személy szeret a legjobban, aki folyton ezt hajtogatja, hanem az, aki ezt a tetteivel bizonyítja.
Ugyanezen a blogon találtam egy pár gyönyörű idézetet:
"Ha a felhőket nézem, bánatomban csak arra tudok gondolni, hogy tiszta szívből szeretnélek magamhoz láncolni!"
"Számtalanszor néztem fel az égre, számtalanszor kértem, hogy ne legyen vége..."
"Nem az a fájdalom, sírni, zokogni,
Hanem a fájdalmat mosolyba fojtani.
Az ember erős, de a szíve megszakad,
Ha azt, kit igazán szeret, szeretni nem szabad..."
"Van egy álom, mely szívemben él,
Mely rólad szól, és lelkemhez ér.
Két karod átölel, szád a számhoz ér,
De csak a vágy marad, mert az álom véget ér!"
Ezekkel köszöntem el ma...
Sziasztok!
