"Csak is bátraknak... Kik nem félik a halált... Nyisd ki a könyvet, és lapozz bele..."

Sziasztok...

Kiolvastam a Démonnaplók 7 kötetét. Egyszerűen fantasztikus manga. ^^ De már bele is kezdtem két újba, a Claymore-ba és a Reading Club-ba. Az első egy szomorúbb hangvételű anime, a második meg, hát, az sem egy vidám hangvételú. Egy kis infó róluk.

Claymore:

Műfaja: akció, fantasy, horror, kaland, shounen

Ismeretlen világba, de mintha a sötét középkorban járnánk, ahol embereket felfaló és emberbőrben rejtőző démonok (yoma-k) tartják rettegésben a falvak és városok lakosságát. Az emberek tehetetlenek, ezért rászorulnak a Szervezet által felügyelt claymore-ok segítségére. A claymore-ok fiatal nők, akik félig emberek, félig démonok és emberi tudatukkal tartják kordában démoni erejüket. Clare maga választotta a claymore létet, hogy bosszút álljon egy olyan társán, aki elvesztve démoni része fölött az irányítást megölte azt, akit Clare mindennél jobban szeretett. A lány így érkezik egy yoma által rettegésben tartott faluba, ahol megmenti Raki életét. A fiú hálából nem tágít többé Clare mellől és végigkíséri küldetésein, míg végül - egy ígéret terhe mellett - kénytelenek elválni egymástól. Clare bosszúját fel nem adva, de ígéretét sem feledve rájön, hogy a Szervezet és a claymore-ok kapcsolata sokkal több titkot rejt, mint azt első ránézésre gondolná az ember.

Mindenkinek ajánlom, akit érdekel ez a fajta műfaj.

Nekem eddig Clare, és Teressa a kedvenceim. *-* T-T Clare szomorú múltja, és Teressa kemény, de belül mégis meleg szíve, érte el nálam ezt.

Reading Club:

Műfaja: horror, iskolai élet, krimi, misztikus, pszichológiai

A kissé félénk Eun-sai kapva kap az alkalmon, amikor a helyes Kyunk-do segítséget keres maga mellé az iskola könyvtárának átalakításához. Azonban csalódnia kell, hiszen a fiút sokkal jobban érdeklik a könyvek - különösen egy bizonyos könyv - mint a lány társasága. Eun-sai kíváncsian veszi kézbe Kyung-do rejtélyes könyvét, ami állítólag még az Alexandriai Nagykönyvtárból származik és halálra rémül a belőle áradó iszonyattól. Ezzel a fiatal lány olyan misztikus események középpontjába kerül, melyek elől nincs menekvés. Felbukkan egy titokzatos szervezet - a Reading Club, a könyvtárban meghalt iskoláslány szelleme, illetve fény derül Kyung-do és a könyv különleges kapcsolatára is.

Ez is egy nagyon jó manga. Mindenkinek ajánlom figyelmébe. ^^

Hoztam két számot is.

MM - Te vagy az a lány

(Ez az egyik kedvenc számom most.)

Red - Already Over

(Ez az az egyik szám, amelyik folyton az elmélkedés rejtélyes mezejére tereli a gondolataimat.)

Elmélkedés

Mikor ott állsz két út között, s választanod kell minél előbb. Hogy döntesz? Ezerrel agyalsz a legjobb megoldáson, de mindkettőben van elvetni való és jó is egyaránt. Akármerről indulsz is el, hogy a helyes megoldást megtaláld, mindig ugyanoda lyukadsz ki, hogy kezdheted elölről az egészet, mert megint csak a semmibe jutottál. Mi a teendő ilyenkor? Vajon mindenre van megoldás? Vagy itt ragadtál örökre? Vagy jobb, ha csak találomra valamerre elindulsz és reménykedsz, hogy jót választottál? De, hogy találhatod meg mégis a legjobbat? Sokan mondanák, hogy kövesd a szíved utasításait. És mi van, akkor, ha  Ő sem tud dönteni? Ha Őt is mindkét irányba húzza valami? Vagy elveszel, vagy megtalálod a megoldást. Nincs középút. Ez az élet. Dönteni kell, vagy elveszel...

Bocsi, ezért a kis monológért, de úgy éreztem, le kell írnom ezt ide. Mert miért ne? Az élet egy rejtélyes fogalom, és senki sem tudhatja, hogy azon az úton, amin most elindult/elindul, vajon merre téved a végén...

Na, de sztem, ennyi lenne mára...

Köszi, ha elolvastál...

Szia...

" Várj. Tudod, hogy hiába menekülsz, hiszen akármerre is mennél, mindig utol ér az utolsó levél."

Sziasztok...

Semmi érdekes nem történt velem, csak a szokásos események.

De találtam ma egy fantasztikus animét és tovább olvastam az Elfen Liedet, és belekezdtem egy másik manga sorozatba is közben és persze olvasom tovább az Anita Blake-t is.^^ Na, de lassan sorjában. ^^

Először a manga, amit most kezdtem el olvasni. 7 kötetből áll. A címe: Démonnapló. Nagyon jó bishounen, dráma, fantasy, mágia, misztika és egyben még vígjáték is. Megtalálható benne a barátság, a sors, démonok, lovagok, rejtélyek és még sok sok más egyéb. ^^ A kis ari Raenef démonnagyúrrá képzésével kezdődik az egész manga és persze az irtózatosan édes Eclipse démonnal, aki egy normális démonnagyúrrá próbálja változtatni a szeleburdi, vidám, mindenkin segíteni akaró Raenefet. ^^

Aztán az Elfen Lied mangából is tovább haladtam egy kicsit. T-T Olyan szép manga, de egyben szomorú és néhol annyira szívszorító. Szegény Lucy, szegény Nana, szegény Mariko. T-T

Aztán ma találtam egy animét. Egyszerűen eddig fantasztikus.

A Shinreigari: Ghost Hound címet viseli. ^^ 

Műfaja: Dráma, fantasy, horror, misztikus, pszichológia, seinen, tragédia, iskolai élet.

Egy kis ismertető:

A halál megrázó élmény. Ilyesmit látva főleg egy kisgyermek esetében a világ kifordulhat magából. Tévképzetek, rémálmok, fóbiák, rettegés, félelem, olyan láthatatlan dolgoktól, melyek nem is léteznek. Hangok, látomások, melyke folyvást kísértenek. Ez vár azokra, akik nem elég idősek vagy nem elég erősek hozzá, hogy feldolgozzák, egy családtagjuk vagy barátjuk meghalt, többé nem láthatják. Sajnos ez a veszély egy családtag elvesztésekor nem csupán egy embert az egész családot fenyegeti. A világ pedig kegyetlen, a halál elérhet bárkit, bármikor.

Komori Tarou, Ogami Makoto és Nakajima Masayuki. Mindhármukkal megtörtént már a szörnyűség mindhárman szemtanúi voltak egy másik ember halálának. Tarou-kun jár közülük a legrosszabbul őt 3 évesen egy emberrabló ejtette fogságba 8 éves nővérével együtt. Ez önmagában is elég megrázó lenne egy ilyen kicsi gyereknek, de ráadásul öngyilkosságának lehetett tanúja, aki egy héttel Tarou-kun elrablása után dobta el az életét. Az Ogami család gyászát pedig beárnyékolták a pletykák a férfinak talán köze volt a Komori gyerekek elrablásához. Masayuki esete más, mint a két barátjáé. Ő egy osztálytársa haláláért felelős, akit addig herceltek, míg az le nem ugrott az iskola tetejéről.

Nem csoda, tehát, ha mind a három 14 év körüli fiú fóbiáktól szenved. Félelmeik msáok, de a sors valahogy egymás útjába sodorja őket. Tarou és Makoto egy Suiten nevű vidéki kisvárosban élnek. Rokonok, de nem sokat találkoznak, szinte egyáltalán nem beszélnek egymással. Az új tanév kezdetén áthelyezett Masayuki az, aki olthatatlan kíváncsiságától hajtva összehozza őket, mivel a kíváncsi természetű fiú, mindkettejük tragédiájára kíváncsi és minél többet szeretne megtudni a két ügyről. A hármas kezdetben nem nagyon bírja egymást, de egy eset megváltoztatja hozzállásukat. Együtt elmennek a romos kórházépületbe, ahol Tarou-t elrablója fogságban tartotta 11 éve. Az épület még ma is áll, habár a nem messze épült duzzasztó miatt gyakran kerül víz alá. Az épületben bolyongva megtalálják a szobát, melyhez Tarou-nak élete legrosszabb élményei kötődnek és olyan dolog történik itt velük, amire nem is számítanak. Szellemük kilép testükből és szabadon szárnyalva járhatják Kakuriyo, a túlvilág földjét.

Visszatérve testükbe másnap már nem is biztosan benne, hogy a történtek valódiak voltak, de mivel mindhárman emlékeznek rá, így az sem kizárt, hogy mégsem csak képzelődtek. Az esetet követően egyre gyakrabban hagyják el testüket mindig együtt, mind a hárman illetve szép lassan a valódi világban is szellemek kezdenek feltünedezni. A hallucináció és az asztrál projekciós zavar (a test elhagyása) viszont a tudathasadás tünete, ami gyakran jelentkezik komoly megrázkódtatáson átesett embereknél, melyet a poszttraumás stressz vált ki. Kérdés tehát, hogy a 3 fiatal természetfeletti jelenségek tanúja vagy agyuk nem képes feldolgozni az őket ért traumát és tévképzeteket generálva szép lassan összeomlik? A fiúk valóban Kakuriyóban járnak időről-irőre, vagy szép lassan megbolondulnak?

/Forrás: Animeaddicts.com/

Na, de így a végén, még ajánlanék egy gyönyörű számot. *-* T-T Egy folytában ezt hallgatom mostanában. 

Ákos - Az utolsó levél

Na, asszem mára ennyi lenne...

Köszi, ha elolvastad...

Szia...

"A végső döntés: Meghalni, hogy élhess..."

Sziasztok...

Ismét itt... Semmi újdonság nem történt velem amióta írtam, csak a szokásosak...

Inkább most egy iszonyúan jó mangát jöttem fel híresztelni. Ma kaptam kölcsön osztálytársamtól, de már ott helyben ki is olvastam. Ez a manga az Élni címet kapta.

Leírnám ide a tartalmát, mert nem bírom ki, hogy ne tegyem, tehát, ha valaki elakarja olvasni, akkor ne olvassa a következőket.

Egy Jasiro Tensú nevű férfiről szól, aki megöl 4 férfit, akik megerőszakolják a barátnőjét Miszakót, majd a későbbiekben, Miszakó öngyilkos lesz (felakasztja magát), azzal az indokkal, hogy kedvese (Jasiro Tensú) már nem tud rá olyan kedvesen, szerelmesen nézni, mint a "baleset" előtt.

Mikor a férfi haza ér, meglátja kedvesét, amint egy kötélről lóg le halottan. A férfi teljesen kiborul és a lány után akar menni. Az utolsó pillanatban a lány teste a férfi képzeletében életre kell (vagy ki tudja, az is lehet, hogy tényleg életre kell, ez nem nagyon tiszta számomra, de nem túlzottan lényeg a történet szempontjából) és a férfi fejéhez vágja az indokokat, hogy mi miatt tette amit tett magával.

A férfi nem bírja tovább, és lefogja a nőt (mármint a halottat) és elkezdi fojtogatni és ekkor lépnek be a rendőrök. És mit látnak? Azt, hogy a férfi megölte 5. kiszemeltjét is. (Amiben persze ugye tévednek.) Beviszik, és bíró elé kerül, ahol halál büntetést rónak ki rá, és ezt ő elfogadja, mert ő is bűnősnek tartja magát, és jogosnak ezt a fajta büntetést, még ha nem is hozhatja helyre a bűneit. A börtönben jól viseli magát, de fél. Aztán eljön a nap. Már félig beletörődik a halálába, erre közlik vele, hogy van mégis választása. Ezt először nem hiszi el, de végül meggyőzik és belemegy abba, hogy elvegyék a személyazonosságát és elvigyék egy számára ismeretlen helyre. Bekerül egy szobába, ahol egy másik rabtársa (Gondó) is helyt kap. Itt mindent megkapnak, ami csak kell nekik, de csak ketten lehetnek ebben a szobában.

Egy kis idő múlva, észre vesznek egy nőt, egy másik terembe, ahova ők nem tudnak bemenni, de beszélni tudnak vele. A lány elkezdi csábítani őket, főleg Gondót, aki rögtön rá is harap a horogra. A lány buzdítja arra, hogy a másik férfit ölje meg és akkor átjöhet, de Gondó jobb módszert talál, áttöri egy kis résen a falat, és így átjut a lányhoz. Elindul a lány felé, és közben veti le a ruháit, de mielőtt még oda érne, a lányból előtör a szörnyeget (szó szerint) és megtámadja, majd megöli a férfit.

Telik az idő, és kezd a manga rátérni a lényegre, hogy ez a két férfi egy kísérlet alanyaként lett ide rendelve. És a cél, hogy a nőből kiűzzék a gonoszt át egy másik testbe, itt jelenleg ebbe a két férfi valamelyikébe. Mivel Jasiro Tensú nem reagál úgy a lány jelenlétére, ahogy ezt a "tudósok" eltervezték, ezért kicsit meggyorsítják a folyamatot, és elkezdik éheztetni a férfit, és a szoba falait tolni egyre csak közelebb egymáshoz. A férfi már nem bírja, azt akarja, hogy megöljék, de ekkor a lány elcsitul és közli vele a nevét (Szaegusza Jurika) és hogy valami lakik benne, és az csinálja ezt, és nem ő ölte meg a férfit. A férfi nem hisz neki, és ezáltal újra visszatér a szörny és a kedves, ártatlan elnyomásra kerül. Jasiro megakarja ölni a nőt, és az még szítja is a férfi dühét, azzal, hogy megjeleníti előtte a képet, ahogy a barátnőjével egy másik férfi volt. És mikor támad, eljön az amit a "tudósok" vártak, előtör egy sokkal hatalmasabb erő, egy gyilkolási ösztön, mint ami a lányban van, és bekövetkezik az amire számítottak, a szörny átköltözik a férfi (Jasiro) testébe.

A lány (Szaegusza Jurika) elmondja a Jasironak, hogy belé költözött a szörny, parazita, és egy idő után felfogja emészteni a belső részeit, az agyát és minden mást is vele együtt, és hogy nem fog öregedni, de egy idő után elveszti a öntudatát.

A férfi teljesen kiborul. A lány sír, mert együtt érez a férfival, és magát hibáztatja, hogy ez tette a vele. T-T Kiakarják hozni a Szaeguszát, de a férfi eközben kiszabadul, mert utolsó vágya, hogy lássa a tiszta kék égboltot még egyszer utoljára. T-T (Hát nem megrékató? T-T) Közben kiderült, hogy a "tudósok" közé tartozik Szaegusza húga is, aki lejött a szobához, hogy kimentse nővérét, a veszélyből. Jasirot először nem engedik, és Szaegusza húga leakarja lőni, de Szaegusza, Jasiro elé áll, hogy védje a férfit, ezáltal úgy dönt a húg, hogy átveszi ő a parazitát, és lesz ő a hordozója, csak, hogy van egy kis bibi, benne nem annyira erős a gyilkolási vágy, mint Jasiroban, így végül a férfit kiengedik, utolsó útjára.

Felmegy a háztetőre, felnéz az égre, majd egy lövéssel véget vett az életének.

T-T Istenem...

És ezzel zárul a manga:

"A végső döntés: Meghalni, hogy élhess..."

Milyen elkeseredett lehetett...T-T hisz semmit rosszat nem tett, a gyilkosságokat is csak bosszúból tette. (Bár nem mintha egyet értenék ezzel a megoldási módszerrel, de azért mégis...) Életemben nem olvastam még ehhez fogható mangát. Egyszerűen teljesen megragadott. T-T Totálisan beleéltem magam a főszereplő helyzetébe. T-T

A mangáttól eltérve, hoztam még egy pár verset is. Ma írtam őket.

Milyen érzés?

Milyen érzés az, mikor a szív összetörik?

Olyan, mintha belé valaki egy kést hasít?

Egy hirtelen fájdalom, mely elandalít,

És csak rángsz,míg valaki nem segít?

És, ha nem segít senki sem?

Akkor mi lesz? Elveszel?

Eltűnsz? Megszűnsz?

És többé már nem is létezel?

Vagy nem is érzel semmit.

Csak egy hiányt. Elveszett valamid.

S így éled tovább az életet.

Egy üres hellyel, lelked mellett...

Egy fagyos esti alkonyon...

Egy fagyos esti alkonyon,

Könny csorog végig arcomon.

Hogy mi okból, már nem tudom.

Csak azt, hogy fáj, hogy fáj de nagyon.

Na, szerintem ennyi lenne mára...

Köszi, ha olvastad...

Szia...

"Féltékeny ember, aki kívánja, de sosem kaphatja meg, ami a másé."

Sziasztok...

"Féltékeny ember, aki kívánja, de sosem kaphatja meg, ami a másé."

Ezzel az idézettel nyitnám a mai bejegyzésemet. ^^ A Káosz Kapui-ból vettem. Itt már akkor meg is említeném, hogy kiolvastam mind két részét. És nem csalódtam. *-* Mikor lesz már a folytatás??? T-T A Clarissa, Mizeria és Rikhterrel kezdődő történet, kicsit nekem zavaros az elején, de ahogy egyre jobban mászol bele a mangába, kezd kitisztulni a kép. ^^ És aztán hirtelen megjelenik a gyönyört elrontó Zelfa. (Bizti, hogy elrontó? *-*) A sztori innentől még izgalmasabb, érdekesebb és egyre szomorúbb is lesz. Nem bírom kivárni a folytatást. *fészkelődik a székben*

Kölcsön kaptam pénteken az Anita Blake első kötetét, a Bűnős Vágyak-at. *-* Így végre ennek is neki állhattam. ^^ Na, erről egyenlőre még semmit. Akik eddig olvasták, mind pozitívat mondtak róla, így kivi vagyok, hogy milyen is. ^^

Am, csak az a bibi, hogy egyre kevesebb időm van, a tanuláson kívül mással is foglalkozni. :S És így a könyvekkel is egyre lassabban haladok.

A hétvégém tök jó volt. (Kivételes eset. Fel kell írni valahova.)

Elmentünk rokonokhoz az ország másik felébe. Először nem nagy kedvvel indultam neki, főleg, mert a tanulással teljesen elvagyok maradva, és hát ezerrel jönnek a zh-k. Meg hát Pistivel, akivel skypon szoktam beszélni, ez alatt az idő alatt nem tudtunk nagyon sehogy sem beszélni. Főleg, hogy a nyavajás helyen, ahol voltunk, még a térerő is szarakodott. :S

Egy csomó minden tök jó dolog történt. Pl. az egyik uncsi tesómnak született 1 éve és 2 hónapja egy pici babája. És most már tök ügyesen járkál is, meg próbálgatja a szavak kiejtését és persze folyton nevet. *-* Olyan cukor volt. És mikor meglátott minket, elsőnek hozzám jött oda, hogy vegyem fel. *-* Buszoztunk, metróztunk, megsültünk, megfagytunk, sétáltunk, aludtunk és az egyik rokontól a másikhoz rohangáltunk. ^^ Tehát egy szóval tök jó volt.

De hiányzott apum, mert valahogy nem olyan volt ez mégsem, mint mikor ő is ott volt. Fura volt, hogy nem kocsival mentünk végig az országon. :( Így nem voltunk egész család, nélküle.

Na, de ennyit a hétvégémről.

Hoztam egy együttest és egy pár számot tőlük. ^^

Szükségállapot - Újjászületünk

Szükségállapot - Csak egy toll

Szükségállapot - Hazugságban ég

Szükségállapot - Minden édes remény

Szükségállapot - Nem a szememmel, hanem a szívemmel

A Csak egy toll című számuk tetszik eddig a legjobban. Nagyon jó szám. ^^

Még 3 számot beraknék ezektől függetlenül.

Noémi Virág - Jégszív

L.L.Junior - Mondd el

Arash - Broken Angel

Gyönyörűek ezek a számok. *-* Főleg a Broken Angel. Istenem ez a klip hozzá. T-T

Hoztam még egy idézetet is, nagyon szép szerintem.

"Az igazi barátság feltételezi a szeretetet,

mely a gyengédséghez vezet el; a bizalmat,

mely nem aggodalmaskodik barátunk hűtlenségének lehetőségén;

a szabadságot, amely nem fél kimondani a maga ellenvéleményét;

az egybetartozás érzését, amely nagylelkűen tud adni és örömmel elfogadni;

végül az érdekek kizárását, mely nem kíván mást a barátnak,

mint annak előbbrejutását a bölcsességben."

(Szent Ágoston)

Na, már a ennyi lenne...

Köszi, ha olvastál...

Szia...

"Akkoriban még nem tudtam, hogy szeressek, inkább azt akartam, hogy szeressenek..."

Sziasztok....

Tudjátok mi a világ egyik legfájóbb dolga? :S Mikor valaki átvág és nem csak egyszer, hanem folyamatosan... és bizonygatja, hogy de mégpedig úgy van, ahogy ő elmondja, és te hinni akarsz neki, mert olyan jó lenne, ha nem hazudna, pedig a bizonyítékok ezerrel a hazugságát támasztják alá... és ekkor jön az a kérdés, mit tegyek? és hát a válasz rengeteg...csak, hogy egyik sem tökéletes...:(

Na, de bocs, ezért a mélabús kezdésért... álljunk át egy kicsit pozitívabbra...

Röviden összefoglalva pár említésre méltó dolog:

Megnéztem végre az Elfen Lied első részét animében is... *-* Szegény Lucy-m T-T... Am, nagyon jó anime...még ha kicsit horrorisztikus is...^^

Kiolvastam egy újabb manga sorozat első két részét. Ez a manga a Vörös kert lenne. Egyszerűen irtózatosan jó manga. *-* Szegény Kate és a többi lány, azért nem irigylem a sorsukat... :S Ez is egy eléggé horrorisztikus manga, bár nem olyan nagyon durva. A történet szálai néhol nehezen követhetőek, de azért érdekes dolgok vannak benne, már azoknak, akik oda vannak az ilyen élőhalott sztorikért.

Elkezdem a Nana 4. részét is, már mindjárt azzal is végzek. ^^ Itt megint csak szegény Hachi (Nana) és hülye Shouji. ^^ Ahhoz képest, hogy imádtam az elején Shoujit, ez alatt a 4 rész alatt szépen lassan kiábrándultam belőle... És a kedvencem Oosaki Nana lett *-* áááááhhhhh *-* Olyan akarok lenne, mint Ő. *-*

És a Blast *-* Istenem, hogy milyen jó számaik vannak. *-*

Ők a tagjai:

 Nobu (gitáros), Shin *-* (gitáros), Yasu (dobos) és persze Nana. ^^

És egy pár szám tőlük:

Blast - Rose

Blast - Wish

Nem sokára végzek a Varázsló Vér-rel is. Hm... ebben a könyvben is kellemesen csalódtam. Az első lapoknál úgy volt, hogy kész lerakom, de aztán mégis erőt vettem magamon, és folytattam, és hát jól tettem. ^^ Nem olyan, a könyv, mint amiket eddig olvastam, de azért van benne sok rész, amit úgy olvasol, hogy egyszerűen már beleképzeled magad. ^^ Jah, és persze ez is egy vámpír sztori, ha még nem említettem volna. ^^

A könyvtárból megszereztem a Káosz Kapui első két részét. Egyenlőre még csak a borítóról ítélve, elég jónak tűnik, nem sokára neki állok annak is. ^^

Ma suli helyet, a MNB-ben voltunk. És tök jó volt, ahhoz képest, hogy azt hittem, hogy egy tök unalmas előadás lesz, azt kész. De nem. Persze volt egy előadás is, de nem volt unalmas. A pénz eredetiségére utaló jelekre hívták fel a figyelmünket egy vetítéssel. Aztán lehetett egy halom régi, és mostani érmét, és bankjegyet is látni. Volt ám különbözőbbnél különbözőbb, nagy, pici, négyszögletű, kör alakú, de még hatszögletű is. Egy pár jól illet volna a gyűjteményembe. ^^ Volt lehetőség több fajta játékokat is kipróbálni. Pl, 5 kérdésből kb. 3-at el kellett találni egy ilyen játékgépnél és nyerhettél egy saját arcképeddel kinyomtatót bankjegyet. (Persze a pénzzel kapcsolatos kérdések szerepeltek ebben a gépben. ^^) Még azt is megtudhattuk, hogy mennyit érnénk, ha aranyból lennénk (én 575 millió Ft-ot ^^) és hogy hány 200 Ft-os, eurós, és 5 Ft-os tenni ki a súlyunkat. És persze ezt mind egy mérleg segítségével. ^^ Ja, és persze azt még kihagytam, hogy az elején, nyomhatunk mi magunknak is egy-egy érmét. ^^

Avril Lavigne - What the Hell

(tök jó zene, tök jó klip ^^)

Na, mára ennyit...

Köszi, ha elolvastad...

Sziasztok....